Amikor az istenek kinyitnak előtted egy ajtót...

Amikor az istenek kinyitnak előtted egy ajtót, be kell csuknod egy ablakot, hogy ne legyen huzat.

Ez a mondás tegnapig nem létezett, arra találtam ki, hogy valahogy meg tudjam magyarázni, miért nem nagyon lesz többé filmismertető a blogon.

Az történt, hogy világuralmi terveim következő lépéseként bepofátlankodtam a CineGore nevű online magazin szerkesztőségébe. A magazinról azt érdemes tudni, hogy az internet sötét középkorában Harvester néven futott fórum (ennek a fórumnak egyik oldalhajtása volt a magyar Fangoria, aminek az archívuma elérhető a honlapon) és a kicsit később, 2007 környékén létező  Project 178 és hasonló formációk összeolvadásából keletkezett. A cikkek 2015-től olvashatóak a mostani oldalon, a magazin jelenlegi formája pedig 2016 februárjában konszolidálódott.

Amit magammal hoztam

Hangulattalan csütörtök volt, ollóval a kezünkben ültünk egy padon, körülöttünk kisgyerekek rohangáltak.

Hát hol máshol szabdaljon kuponokat az ember lánya, mint egy játszótéren? Megint kártyáztunk, mint kiskorunkban, nálad van a Kékszemű Hósárkány? Azért ötven százalék jár hajápoló termékekre, de mi végre? Hogy visszanőjön a hajam, ami kihullott az idegeskedéstől, hogy nincs meg nekem a Kékszemű Hósárkány, ez nyilvánvaló. Itt a Thunderbird, a repülős kártyák közül a legjobb, lopakodó, ezért körömlakkot lehet venni. De az nem jó, a körmeim tövig vannak rágva, körömnövesztő nincs véletlenül? De, a csokibékás Dumbledore-kártyáért arra is van legalább huszonöt százalék!

Szimbolista önarckép, 2013

MBBK Nap Bloggere kérdések és válaszok

A Magyar Bloggerek és Blogkedvelők Közösségében folyik egy játék, ahol is minden nap van egy kijelölt Nap Bloggere, akiktől kérdeznek mindenfélét. Január utolsó előtti napján én voltam a szerencsés.

Lilapulcsis: Hogyan reagálnak az emberek a stílusodra? Gondolok itt az öltözködési és a szókimondó/szurkálós énedre is.

Nagyon érdekes, hogy mindenkinek, aki megismerkedik velem, az első kérdései között van, hogy hogyan reagálnak az emberek az öltözködésemre. Elárulom, pont úgy, mint Te most: leggyakrabban megkérdezik, hogyan reagálnak rá más emberek :D
Egyébként a reakciók érezhetően javultak az elmúlt tíz évben, de nem tudom eldönteni, hogy ez azért van, mert a társadalom nyitottabb lett, vagy mert megtanultam, hogy milyen alkalomkor meddig mehetek el, vagyis hogy pl. nem megyünk teljes harci sminkben iskolába/munkába. A munkahelyemen eleve corpgothra veszem a figurát, amiből a munkatársaim csak annyit látnak, hogy kicsit elegánsabban és sokkal sötétebben öltözöm, mint ők. Ebből általában a következőket szokták levonni:

Egy újabb 30 napos kihívás: Tizenkettedik nap

Tizenkettedik nap: Vezesd végig a nap minden mozzanatát.

Ha éjféltől számoljuk a nap kezdetét, akkor a hétfőm azzal kezdődött, hogy töredelmes bocsánatkérést intéztem Seth MacFarlane-hez. Ő ugyanis a Hanna-Barbera stúdióban kezdte pályafutását olyan legendás rajzfilmeken, mint a Johnny Bravo, a Boci és Pipi vagy a Dexter (nem az a Dexter), de miután belevágott a Family Guy-ba, leírtam, mint alkotót. A Family Guy és a spinoffjai zsigerből taszítanak, és sokáig nem voltam hajlandó megnézni semmit, amihez MacFarlane-nek köze van - de éjjel nekiálltunk megnézni a Million ways to die in the west című stílusparódiát, és rá kellett jönnöm, hogy MacFarlane-nek csak a rajzfilmjei szarok.

Szóval hajnali kettőig filmeztünk, és szakadtunk az áthallásos poénokon; a végén, amikor megjelenik Django, totálisan elvesztettem, és szomszédaim legnagyobb örömére sikítva röhögtem az éjszaka közepén.

Egy újabb 30 napos kihívás: Hatodik nap

Hatodik nap: Írj 30 érdekes tényt magadról.

1. Az első négy fogam implantátum, mert gimiben elcsúsztam az iskola melletti tó jegén, és kitörtem őket.
2. A testem tökéletesen asszimetrikus, az egyik lábam fél számmal kisebb a másiknál, az egyik karom jó fél centivel hosszabb a másiknál, és az egyik mellem két kosármérettel kisebb, mint a másik. (És ez nem az a "jajj, senkinek nem teljesen egyforma" kategória, inkább a magamnak kell varrnom a melltartót, különben szorít ÉS lötyög kategória. Vagy zoknival kell tömni a kisebbet.)
3. Ha leesik a vérnyomásom, elájulok, és ez gyakran előfordul. Ébredés után, hirtelen felálláskor, forró zuhany alatt, de egyszer szex közben is megtörtént.
4. Nehezen tudok magassarkúban járni, mert mindig félek, hogy "leesek róla". Akkor is, ha tudom, hogy tartja a bokám.

Darkling TAG

Annie napi nyolc órát dolgozik, ebből maximum kétszáz percet beszél ügyfelekkel, a többi időt tanulással, olvasással és blogolással tölti. Legyetek vele elnézőek, hogy megint egy ilyen TAG-et hoz, de... unatkozik. Annyira, hogy a "sötét hírek" rovat bevezetésén gondolkozik, pedig utálja a híreket és a határidőket.

1, Mi a kedvenc illatgyertyád? - Inkább füstölős vagyok, abból pedig a szantál a befutó, de egyszer láttam kávés illatgyertyát, ahol a viaszban kávébabok voltak, azt kipróbálnám.

2, Van kedvenc könyved? - Nincs, általában azokat imádom, amiket éppen olvasok. De Asimovtól bármi és Kingtől bármi, őket még nem láttam melléfogni.

3, Tea vagy kávé? - Kávé.

4, Mi a kedvenc rúzsmárkád és -színed? - Általában nem használok sminket, de amikor nagy ritkán mégis, akkor Labello-ra kenek ecsettel szemhéjpúdert, mert szebb a színe és jobb a fedése, mint a hasonló költségből kihozható rúzsoknak. Két színt használok, feketét (micsoda meglepetés...) és ezüstöt.

5, Mi a kedvenc parfümöd? - Zöldteás parfüm, amit apukámtól kaptam.

6, Bele vagy zúgva valamelyik hírességbe? - Nem... De Adam Ant, Nick Cave, Gerard Way, David J és Michio Kaku azért elég jól néz ki (az utolsó egy elméleti fizikus? O.o ...)

II. Országos Gothtalálkozó

Hé. Annie! Ismered azt a Murphy-törvényt, hogy ha megelégeled, hogy úgy nézel ki, mint egy pozsgás arcú tehenészlány, ezért tarajt csináltatsz és elkezdesz grufti módjára öltözni, akkor úgy fogsz kinézni, mint egy gruftinak öltözött, tarajos, pozsgás arcú tehenészlány?
Én is téged, Szarka.

All in all

Szóval múlt hétvégén került megrendezésre a II. Országos Gothtalálkozó, ezzel kapcsolatban szeretnék veletek megosztani mindenfélét, ami eszembe jut. Sajnos képeket idén nem készítettem, mert részemről főleg a szocializálódásé volt a főszerep.
Meg mert ügyesen Fehérváron hagytad az elemtöltőt, új elemekre meg nem volt pénzed.
Bár a gótokról gyakran eszembe jut az a rész a Harry Potter negyedik részéből, amikor Mr. Weasly magyarázza, hogy a varázslók szeretnek a sátraikkal és a ruháikkal felvágni egymás előtt, ilyesmiről szerencsére szó sem volt.
Ezúttal, tavaly ugyanis futottunk bele mókás dolgokba...
...amiket fedjen a feledés jótékony homálya. Idén is mindenki csodálatosan nézett ki, de senki arcán nem láttam átsuhanó árnyakat egy megviseltebb bakancs vagy egy egyszerű zenekaros póló láttán.
A Manson-rajongó kislányok viszont váratlanul értek...
...de a gótok hírhedten szélsőséges hozzáállása ellenére őket is mindenki imádta. Ez óriási jópont!

A beteg könyves TAG

No, nem úgy beteg, mint ahogy például az ízlésünk beteges, illetve nem csak, hanem mint amivel orvoshoz mész. A linkek a könyvekhez irányítanak, amennyiben a kötet elérhető az interneten.

Disclaimer: A TAG-et egy-két magyar blog is feldolgozta már, de ez itt lent a saját fordításom. Ez tulajdonképpen nem jelent semmit, csak dicsekedni akartam.

(De előtte...

Helyzetjelentés

Amikor elkezdtem írni a blogot, megfogadtam, hogy nem lesz szépkép-poszt csak azért, hogy minden nap legyen valami, és nem fogok szabadkozni, ha huzamosabb ideig nincs poszt.

Nemgoth vallomások

... avagy hogy a fenébe mondják magyarul, hogy "ungoth confession"?!

Disclaimer: ez a poszt tisztán szórakoztató jellegű, és unalomból született (mert kereken egy hete nincs munkám, és már nem maradt takarítani- és varrnivaló a házban). Eleve a kérdésfeltevés azt sugallja, hogy furcsa, vagy legalábbis említésre méltó, ha valaki érdeklődik a szubkultúráján kívül eső dolgok iránt, pedig ez marhára nem így van, ennek kéne természetesnek lennie. Ezért inkább olyanokat szeretnék írni, ami érdekes, vagy furcsa lehet, amit nem néznétek ki belőlem, tehát nem lesz olyan, hogy Disney-mesét nézek vagy vannak plüsseim (amúgy nincsenek), mert azt hiszem, ez az én generációm esetében nem lehet meglepetés. Az a célom ezzel a poszttal (a szórakozáson kívül), hogy megmutassam, van élet a fekete csipkés skatulyán kívül.

1, Nincsenek fekete fehérneműim. Először csak azért volt így, mert anyukám vette nekem a zoknikat és a többit, és még reménykedett, hogy nem kell tényleg mindenemnek feketének lennie, de aztán annyira megszoktam és aranyosnak találta, hogy a ruhám alatt van valami színes, amiről senki nem tud, hogy már magamnak is szivárványszínű fehérneműket veszek. A barátaim az utóbbi időben észrevették, hogy a bakancsom alatt hupilila, halványzöld vagy babakék zoknikat hordok, és elkezdtek játszani, találgatnak és fogadnak a zoknim színére XD

Zene TAG

Blithe oldalán találtam ezt a zenei kihívást, pont jókor, ugyanis elég régen volt zenei poszt (a HDJZ!-vel meg haladok... csak idő kell, hogy az ismeretlen előadókhoz is közel kerüljek). Szóval íme, zenei TAG!

1:A dal, aminek egy szín van a címében

In medias res, rögtön az egyik legbetegebb zenével indítunk, miért is ne?

The Cramps - Creathre from the black leather lagoon

Na, egy kicsit nyugodtabb színes szám:

Nick Cave and the Bad Seeds - Red right hand

Valaki mondja meg

...kinek mit szabad; szösszenet a feminista divatrendőrökről.

(Eredetileg azt akartam címnek, hogy "gyökerek jönnek, gyökerek jönnek", de... nem vagyok ennyire bunkó.)

Többször találkoztam már egy bizonyos jelenséggel, ami egyszerűen kikerget a világból, és ordítani tudnék, mint egy tinédzser, aki most fedezte fel a szabad akarat lényegét, irtózik a felelősségtől és dühös az egész világra. Vagyis nagyon. Talán nem tévedek nagyot, ha azt mondom, hogy ennek az egész gótkodásnak fontos része a nonkonformizmus, ennek okán pedig valamiféle társadalmi tudatosság (bocs a negatív konnotációjú szóhasználatért, nem tudok jobb megfelelőt a "social awarness-re").

Szabadságra és egyenlőségre vágyni a mi korunkban egy ösztön, a huszonegyedik századi ember definíciójának egyik alapja. Nem kell csatlakozni semmilyen -izmushoz, hogy kiéljük ezt az ösztönt, elég létezni. Nem kell feministának, humanistának, filantrópnak lenni, csak lenni. Kiélni és kiélni hagyni, nem olyan nehéz.

Liebster Blog meme 2.0

Megint megkaptam a Liebster Blog Awardot (ami nevével ellentétben nem díj, hanem kihívásféle), ezúttal ~NekromanCicától~, de ebben az a jó, hogy a kérdések folyamatosan változnak, ezért nem kell ismételnem magam.
(Tudom, hogy azt mondtam, hogy nem lesz időm, de úgy alakult, hogy ma az irodában nincs munka, ezért úgy teszek, mint aki serényen gépel ;) )

Szabályok:
Írj 10 dolgot magadról.
Válaszolj a 10 kérdésre.
Tegyél fel 10 kérdést.
Add tovább legalább öt embernek.

Tíz dolog rólam

Igyekszem olyasmiket írni, amik talán meglepőek velem kapcsolatban. Nem mindig az vagyok, akinek látszom :3

Liebster Award Meme

A Liebster Award "díj" egy német eredetű lánclevél-, kihívás- vagy meme-féleség, aminek az a célja, hogy népszerűsítse egymás között a fiatal, 200-nál kevesebb követővel rendelkező blogokat. A szabályok szerint a kihívottnak írnia kell magáról tíz tényt, meg kell válaszolnia a kihívó tíz kérdését, fel kell tennie tíz kérdést, aztán kihívni tíz, 200 alatti követővel rendelkező blogot.
Én Wikkától kaptam meghívást, amit ezúton köszönök :3

Ide illene írni valami olyasmit, hogy mennyire soha nem küldöm tovább a láncleveleket, de csak ezt, csak most, csak nektek megteszem...

Posztmodern identitás- és nyelvfilozófiai trialógus

Van úgy, hogy az interneten összeolvasott sok-sok érdekesség után csak szeretnék leülni, és megbeszélni magammal ezt az egészet. Ezért most előszedtem valahonnan a koponyám mélyéről azt a két figurát, a vállamon ülő kisördögöt és kisangyalt, akik már a legendairtáskor is a segítségemre voltak:

• Szarkát, akiről még egy retorikai alakzatot is elneveztek - Az irónia lesz az.
• és Hunorkát - Sziasztok! Én leszek az, aki mindent megmagyaráz. Ezért tulajdonképpen a nevemnek annak kellene lennie, hogy Magyarka, de az nem anyakönyvezhető. Egyébként az előbb a szarkazmusra gondoltak.

És velük fogok beszélgetni olyan kérdésekről, amiket a Facebook csoportjaiban, Yahoo Answers-en, gyakorikerdesek-hu-n (Ne ízetlenkedj légyszíves!), és hasonló helyeken rendre felbukkannak.

(Megjegyzés: A posztmodern nyelvfilozófia nagy vonalakban arról szól, hogy mivel szavakkal nem tudunk mindent tökéletesen leírni, soha nem érthetjük meg tökéletesen egymást, önmagunkat, vagy a világot. Az identitásfilozófia pedig ebből indul ki - soha nem tudjuk önmagunkat definiálni, akkor mi a biztosíték rá, hogy azok vagyunk, akinek hisszük magunkat? Vagy hogy létezünk egyáltalán?)

Amikor már nincs több hely a Pokolban, a holtak ellepik a Plázákat!

Létezik a horror műfajának egy olyan ága, amiről nem mondok újat, ha azt állítom, hogy egy hatalmas allegória az egész. Létezik egy oszló szörny, zöldes bőrszínnel és iszonyatos szaggal, amiről mindenki pontosan tudja, hogy melyik tudatalatti félelmünket próbálja megtestesíteni.

Mert mindenki tudja, hogy a zombi a fogyasztói társadalom metaforája, a maga agyatlanul sántikáló valójában, ahogy szó szerint elfogyaszt mindent, ami az útjába kerül...

"Ha nem lesz egy Apple-logó a zombik homlokán, akkor nem tudom, hogy fog működni" - foglalta össze egyik kedvenc kritikusom is a lényeget.

(Biztos, hogy ilyen egyszerű az egész?)

Minden évben eljönnek azok a napok...

... amikor megjelennek a boltokban, háztartási üzletekben, sőt, a Plázákban is (!) azok a cuccok, amiket nem hogy elfogadnék, de boldogan állnék értük sorba, ha kell.

Ő pont egy ilyen darab. Koporsó alakú sütőforma, a Lidl-ben lehet kapni 990 ft-ért. Elvileg denevér alakú muffinforma is volt, de mire odaértem, azt elkapkodták D: 

Mindenesetre a jövő héten várható az eszköz próbaüzeme - KOPORSÓTORTÁT MINDENKINEK!

by: A

Legendairtás

Mára egy másik bejegyzést terveztem, de... hú, ez nem lesz könnyű.

Nem gondolom, hogy okosabb lennék, mint az átlag, vagyis lehet, hogy amit itt leírok, az mind tévedés. Miért ne lehetne?

De mióta aktív vagyok az internet sötétebb oldalán, úgy három hónapja, sok különös dologba futottam bele. (Aki most megrökönyödik, hogy miért osztja az észt egy újszülött, az olvasson vissza oda, ahol leírom, hogy IRL mennyi ideje vagyok aktív.) Tényleg. Csak az tudja átérezni, milyen különös dolgokra gondolok, akik ültek már hajnali háromkor a tíz órás csillámfaszláma mix előtt, vagy fuldokoltak a Balázs-show goth-lánykérésén.

És ezeket a különös dolgokat nem tudom szó nélkül hagyni. Nem tudom, mennyire vagyok hiteles, mennyivel ér számotokra többet az én szavam, mint egy random internetes trollé, de meg kell próbálnom, a saját lelkem megnyugtatása érdekében.

Szeretnék eloszlatni néhány tévhitet, ami valahogy újra és újra felbukkannak magyar és külföldi blogokon, kérdezős oldalakon, cseten (igen, így írják), Facebookon, trollbarlangokban, juhtube-on (merthogy birka, ami a juh, és a birka buta, érted... ééérteeeeed) és a net mindenféle bugyrában.

Csalai Kégl-kastély - képcsokor

A csalai kastély valaha a Kégl család birtoka volt, néhány évvel ezelőtt elkezdték felújítani, de csak a tetőig jutottak. Bizonyára nagyon érdekes története van, és csak azért nem találtam róla sok mindent, mert nem kerestem eléggé - ha találok valamit, egy másik posztban majd elmesélem.

Most csak néhány képet tudok adni, amikben talán annyi érdekesség lehet, hogy egyikhez sem nyúltam hozzá képszerkesztővel, még a kontrasztokat sem variáltam.

Mostmármindjárt

Sűrű bocsánatkérések közepette jelentkezem, mert a poszthiányra nem mentség, hogy elfoglalt vagyok. Meg tudom, hogy olcsó kifogás, de ma altattuk el a macskámat, mert már nem evett, fájdalmai voltak, és nem akartuk, hogy hetekig szenvedjen. Tizenhat éves volt, én most huszonegy vagyok, kiszámolható tehát, hogy életem nagy részében velem volt. Nem is nagyon van kedvem semmihez.
Ráadásul leköt a suli, alig vagyok otthon, most is két óra között, mobilról írok.

DE! Ha belevetem magam, elmúlik a fásultság, és jön a Halloween is, amiben az a legjobb dolog, hogy lesz másfél hétnyi szünetem!

Ami lesz, mert kész van, csak kb fél óra kéne kettesben a gépemmel:
- Képcsokor a csalai romos kastélyról
- Képcsokor a csókakői várról
- Gondolatok a zombifilmekről
- Plüsskabát készítése (ez már volt, csak letörölte a blogmotor)
- új design, mert ha egyszer ez volt a lecke marketing órára, csak hasznosítom

Ami lesz, mert Halloweenig meg kell csinálnom:
- költő-szabású férfiing készítés
- kék bàrsonykabát készítése
- női bársonyblúz

Ami lesz, mert nem hagyom ki:
- Dracula Untold beszámoló
- Halloween buli beszámoló

És amit a legjobban remélek, hogy végre lesz:
- IDŐM

Ki tart velem?

Őszi szél

(Ez egy tök saját vers. Egyébiránt rengeteget írok, de többnyire más fórumon élem ki, mert ezt a blogot tényleg csak a sötét kreatívkodásnak akartam szentelni... De annyian osztanak meg őszi gondolatokat, hogy úgy érzem, nekem is muszáj. Ha ez konformizmus, kövezzetek meg!)


Őszi szél

Az őszi szél sem több, puszta szél csak,
Ugyanúgy hullanak lángszínű lombjaim,
Ugyanúgy suhannak a szélben gondjaim,
És pusztul újra a Nyár, ez a csélcsap.
Ez az ősz sem más, mint a többi évszak,
Ugyanúgy születnek és halnak bolondjaim,
Az őszi szél sem több, puszta szél csak,
És ugyanúgy szüretel, arat a Nagy, a Szent.
Mint lent a csöndben forr a must, úgy forr az agy itt fent,
Mintha lenne tétje e menetrendszerinti harcnak,
Mintha esélye se lenne a kudarcnak,
És a vágynak, hogy lángot gyújtsak vigyorgó tökfejekben.
Az őszi szél sem több, puszta szél csak,
Még vizet sem áraszt...

(csak a szemekben)

/2014.10.06./