Henry Fuseli és a denevéren lovagló tündér

Henry Fuseli a romantikus festészet sötétebb tónusainak legnagyobb alakja volt a XVIII. és a XIX. század fordulóján.

(>>>Katt, ha bővebben érdekel az élete<<<)

Képein főleg a természetfeletti és mitológiai témák jelennek meg, a jellegzetesség a borongós ég és az elképesztő fény-árnyék kontraszt - emellett viszont gyakran játékos vagy nevetséges, ezek kombinációja pedig egészen érdekes, groteszk humoros alkotásokat szül, például a Szentivánéji álomról szóló sorozatot.

Henry Fuseli - Lidércnyomás

Amikor az istenek kinyitnak előtted egy ajtót...

Amikor az istenek kinyitnak előtted egy ajtót, be kell csuknod egy ablakot, hogy ne legyen huzat.

Ez a mondás tegnapig nem létezett, arra találtam ki, hogy valahogy meg tudjam magyarázni, miért nem nagyon lesz többé filmismertető a blogon.

Az történt, hogy világuralmi terveim következő lépéseként bepofátlankodtam a CineGore nevű online magazin szerkesztőségébe. A magazinról azt érdemes tudni, hogy az internet sötét középkorában Harvester néven futott fórum (ennek a fórumnak egyik oldalhajtása volt a magyar Fangoria, aminek az archívuma elérhető a honlapon) és a kicsit később, 2007 környékén létező  Project 178 és hasonló formációk összeolvadásából keletkezett. A cikkek 2015-től olvashatóak a mostani oldalon, a magazin jelenlegi formája pedig 2016 februárjában konszolidálódott.

Bíborhegy

“Ez nem egy kísértethistória, ez egy história kísértetekkel” 

- mondja az egyik főszereplő a készülő regényéről del Toro legújabb filmjének elején, egyúttal körbeírva azt is, mit fogunk látni. A Bíborhegy ugyanis nem egy horrorfilm, mint ahogy beharangozták, sokkal inkább gótikus románc, a szó irodalmi értelmében. Egy tragikus és beteg szerelmi történetről van szó, ahol a kísértetek, bár kétségkívül ott vannak, nem játszanak szerepet a cselekmény alakulásában, sőt, szinte teljesen feleslegesek.

Lehet, hogy a történet szempontjából nem fontosak, de baromi jól néznek ki

Horrorfilmek és a nők

Annie, miért nézel ennyi horrorfilmet?

Terápiából. A horrornézés igenis megszabadít a stressztől, figyeld csak meg, amikor vonulnak ki a nézők a moziteremből egy egészen jó horrorról, mindig megkönnyebbülve nevetgélnek. Amíg a szörnytől félnek, addig sem a saját életükkel foglalkoznak.
A horror rám gyógyító hatással van, ráadásul gyönyörködtet is; azt az egyszerű vágyat, hogy hihető, többdimenziós karakterekről olvassak, vagy nézzem az életüket, gyakran még a szépirodalomnak csúfolt elit verőverem sem mindig tudta kielégíteni - de a horror igen.
Kifejezetten a női szereplők hiteles ábrázolásának vizsgálatára szokták alkalmazni a Bechdel-teszt nevű kritériumrendszert:

1. Legyen a történetben legalább két, nevesített nő,
2. akik beszélgessenek egymással,
3. de ne férfiakról.

Egyébként először humoros társadalomkritikának szánta a kiötlője, de hamar rájöttek, hogy sok film még ezt a három nagyon egyszerű szabályt sem tudja teljesíteni.

Southern gothic

Egy olyan irányzatot fogok nektek bemutatni, ami több szempontból is különleges. Egyrészt, egyáltalán nem, vagy csak nagyon szűken jelenik meg az öltözködésben. Másrészt, szigorúan zenei értelemben véve nem goth, de sok goth vagy gothhoz köthető előadó alkotott zenét ebben a stílusban. Harmadszor, az egész irányzatnak az irodalom az alapja, a zeneműveket is inkább a szövegek irodalmi paraméterei alapján szokás ide sorolni, mint zenei jegyek alapján.
Negyedszer pedig, tulajdonképpen countryzenéről van szó.

A nyomozó (2008)

És, ti szeretitek a magyar thrillereket?
...
...
...
Ja, hogy nem tudtátok, hogy vannak ilyenek?
Akkor tegyétek be szépen Annie blogját a könyvjelzők közé, ugyanis rájött, hogy nem csak RENGETEG magyar horror és thriller készült az elmúlt húsz évben, de nem is különösebben rosszak, sőt, egyenesen jók; és majdnem mind megnézhető ingyen, online és legálisan az Indafilmen.
És ahogy ismerem, ha lát egyet, le is fogja írni róla a a véleményét.


Történet

A főszereplőnk Malkáv Tibor boncmester, aki jobban kijön a holtakkal, mint az élőkkel.

Feket-e?

Annie nevében is töredelmes elnézést a fenti gyalázatos szóviccért.

Nemrég Charlotte Madness írt egy-egy bejegyzést arról, hogy milyen különös és indokolatlan kérdésekkel szokták bombázni a kinézete miatt, ehhez kiegészítésként Bleeding Raven írt egy cikket a fekete öltözék öregítő vagy fiatalító hatásáról. Aztán Beth írt arról, mennyire meg tudja változtatni az emberek hozzáállását, ha egy kis színt visz az öltözködésébe.
Szóval felszállok a bandvagonra, és szeretném elmondani, hogy én hogy látom mindezt.

Na neee, ez megint olyan megmondós poszt lesz? Nem hogy inkább a Carrie-ről vagy a Gólyakalifáról írnál!
Sajnos egyik sem található meg az intézeti könyvtárban.

Ki ölte meg a pompomlányt? - Gothabilly ezerrel

Hogy hangolódjunk egy kicsit a Goth ezer arca kihívás következő pontjához, íme egy kis válogatás kedvenc rockabilly/gothabilly/psychobilly zenéimből. Mert semmi nem pezsdíti fel úgy az embert, mint a zombik, a tánc és a retrohorror.

(Ha kíváncsi vagy, ki ölte meg a pompomlányt, hallgasd meg az utolsó videót!)

A vadromantikus

Hillbilly Moon Explosion feat. Sparky (Demented are go) - My love forevermore

 

Én elmentem könyvet venni félpénzzel...

haul (fn; web) - Olyan cikk, videó vagy bejegyzés, melyben az oldal házigazdája elmeséli, mit várásolt, mennyiért és haul. (ba dum -tsss)

(Egyébként a haul szó kb olyasmit jelent, hogy 'vonszol', 'cibál', 'cipel', vagy 'kényszerít valakit, hogy valahova menjen', akár hivatalos szövegben is előfordulhat 'citál', 'törvény elé idéz' jelentésben. A tengerészeti szaknyelvben pedig azt jelenti, hogy 'ráfekszik a szélre', amiről nem tudom, milyen manőver lehet, de biztos. Arról, hogy a 'cuccaimmal menőzés' hol jött be a jelentésmezőbe, nincs információm.)

Majdnem mindegyik idősebb 100 évnél

Kannibál beautybloggerek

Mondhatni hot topic (höhö, szóvicc) lett mostanában a hazai blogszférában a divatszakma árnyoldala. A Bloggertalálkozón is az egyik legjobban kitárgyalt téma volt a divatbloggerek túlsúlya miatt. A mi kis Dark Blogközösségünket elkerülik a háborúskodások (és hála az égneK a komplett divattéma is kívül esik rajtunk), ezért is volt különösen megdöbbentő hallani, hogy milyen konkurenciaharcok, előnytelen feltételek között, néha embertelen nyomás alatt dolgoznak egyes bloggerek, gyakorlatilag a semmiért; hogyan használják ki a divatcégek a kezdetben csillogó szemű, lelkes lányokat, hogyan darálja be a gépezet szép lassan a lelküket.

Szóval sok rossz kering a divatszakmáról, de kannibál szupermodellekről eddig még nem hallottam!

Amit magammal hoztam

Hangulattalan csütörtök volt, ollóval a kezünkben ültünk egy padon, körülöttünk kisgyerekek rohangáltak.

Hát hol máshol szabdaljon kuponokat az ember lánya, mint egy játszótéren? Megint kártyáztunk, mint kiskorunkban, nálad van a Kékszemű Hósárkány? Azért ötven százalék jár hajápoló termékekre, de mi végre? Hogy visszanőjön a hajam, ami kihullott az idegeskedéstől, hogy nincs meg nekem a Kékszemű Hósárkány, ez nyilvánvaló. Itt a Thunderbird, a repülős kártyák közül a legjobb, lopakodó, ezért körömlakkot lehet venni. De az nem jó, a körmeim tövig vannak rágva, körömnövesztő nincs véletlenül? De, a csokibékás Dumbledore-kártyáért arra is van legalább huszonöt százalék!

Szimbolista önarckép, 2013

A goth ezer arca kihívás - ༺♝ Viktoriánus goth ♝༻

Ez könnyű lesz.

MondoConos viktoriánus outfit (b) - Zsabós ing és vörös bársony kravátli (k) - 2015-ös veszprémi gothtalálkozó outfit (j)

Ez a stílus a legnépszerűbb, és ha egy laikusnak azt mondod, hogy "goth", először ez fog eszébe jutni, nem az "eredeti" tradgoth. Itt találtok utalást arra, hogy ennek mi is lehet az oka, nagy vonalakban az irodalom tehet mindenről.

Költészet Napja alkalmából: Charles Baudelaire - A vámpír

Hamarosan bővebben is olvashattok nálam arról a korszakról, melyben megjelent a Romlás Virágai című antológia, benne egyik legnagyobb kedvencem, Baudelaire verseivel.

De addig is, a Költészet Napja alkalmából egy kis ízelítő: 

Charles Baudelaire:

A VÁMPÍR

Te aki mint egy tőrdöfés,

síró kebelembe beszöktél;

mint egész sereg ördög és

bolond menet, cifrázva jöttél,

hogy megalázott szellemem

legyen ágyad és birodalmad;

te kihez kötve bús szivem,

miként láncához a szilaj rab,

mint borhoz az iszákosok,

miként a hullához a féreg,

mint kártyához vak szenvedélyek:

légy átkozott! légy átkozott!

Szóltam a síma szablya-élnek,

szabadítson meg engemet;

kértem a néma, csalfa mérget,

segítse gyengeségemet:

jaj! méreg és tőr megvetettek,

ezt adták nékem válaszul:

"Nem vagy méltó hogy életednek

bús bilincséből szabadulj.

Nyomorult! bár föloldanók rab-

láncaidat: mit érne még?

Csókjaid újraköltenék

hulláját szörnyü vérszivódnak!"

Carlo Farneti illusztrációja a Romlás Virágai 1935-ös kiadásához

A vérgróf - avagy Nyugat+vámpírok

Emlékszem, amikor néhány éve hatalmas felháborodást váltott ki, hogy egy képregény megkísérelte elegyíteni a századforduló pezsgő irodalmi életét a manapság divatos zombi témával - de az nem ugrik be, miért nem kísérte legalább ugyanekkora hype Benedek Szabolcs regényét, A vérgrófot, ami 1910 Budapestjén játszódik, és első ránézésre vámpírregénynek tűnik.

A goth ezer arca kihívás - இ Dark Mori இ

Erre a stílusra mondta egyik barátnőm, hogy "erdei haláltündér".

☥ Országos Gothic Találkozó? ☥

Biztosan észrevettétek, hogy Facebookon meg lett hirdetve az idei Országos Gothic Találkozó, immár harmadszor! (...és Annie elréved a messzeségbe, és belegondol, milyen öreg...)
És azt is biztosan észrevettétek, hogy mi változott a tavalyi és a tavalyelőtti eseményhez képest: idén nem a Margit-szigeten, a romoknál lesz a találkozó, hanem a Dürer Kertben, és nem csak lazulós-ismerkedős piknik lesz, hanem koncertek, vásár, filmvetítés és kiállítás is.

Sokan sokféle véleményüknek adtak hangot erről a változásról, íme néhány gondolat tőlem is (meg tőlem is).

Cloverfield

A közelmúlt sötét eseményeinek fényében...
Nem, nem, nem, nem, nem, hülye vagy, így nem kezdünk cikket! Ha egy esemény sötét, annak nincsen fénye, meg különben is, ennél sablonosabb már nem is lehetnél. Próbáld inkább így:


A félelem meghatároz minket. Annyian annyifélék vagyunk, hogy alig akad olyan pont, amiben hasonlítanánk; a félelmeink mégis összekötnek minket, mert a démonaink mindig is közösek voltak, és mindig is közösek lesznek.
Persze nem állandóak, generációról generációra változnak; a negyvenes évek végén a radioaktív óriásszörnyek, amik véletlenül Japán partjainál teremtek; az ötvenes években az UFO-k, amikről nem lehet tudni, hogy idegenek, vagy oroszok; a hatvanas években az agymosás, amire a kormány, egy szekta vagy egy végtelenül szürke, unalmas élet egyaránt képes; és így tovább. A horrorfilmek, legalábbis a jó horrorfilmek pedig gyakran arra a generációs félelemre játszanak rá, ami az adott generációban éppen a legerősebb.

Tehát felmerül a kérdés:

mitől félünk ma?

A goth ezer arca - Corpgoth

Mi is lehetne stílusosabb, mint az irodai liftben kávészünetben lőtt szelfivel kezdeni ezt a bejegyzést?

Húsvéti sárkánytojás

Ha már unod a hímestojásokat, íme egy egyszerű, nagyszerű és nagyon metál verzió, amit darabonként 500 forintba és fél órába telik elkészíteni - ez több ugyan, mint egy sima festett tojás, viszont sokkal szebb és tartósabb a végeredmény.

Szükség lesz mindenekelőtt egy polisztiroltojásra (110 ft, Kreatív Hobby), és 250 db fémszínű rajzszögre (300 ft Mill-R Papír). Valamint opcionális egy erősebb ragasztó a biztonság kedvéért, hogy a helyén tartsa a rajzszegeket, de elvileg úgy lesznek elrendezve a rajzszegek, hogy a helyükön tartsák egymást.

A lelkem nem tudott elegyedni a világgal

A nemzeti ünnep alkalmából úgy gondoltam, ideje megnéznünk, milyen horror vagy thriller filmek vannak házunk táján.
Magyar horrorfilm? Olyan létezik egyáltalán?!
Ez attól függ, mit tartasz horrornak vagy thrillernek. A Németh László azonos című könyvéből készült Iszony például elvileg dráma, de a film zenéje és a képi világa miatt szerintem több annál. Bár nem csavarodik ki a valóság annyira, mint az egyébként (gyanús mértékig) hasonló Roman Polanski-féle Iszonyatban, mégis maga a dráma a főszereplő fejében játszódik, nem a valóságban. Egy nagyon okos, nagyon mély és nagyon magyar gondolatmenetről van szó, amiben az életről, a halálról, az identitásról és annak elvesztéséről, a szabadságról, a nőiességről, és az elméről mesélnek nekünk olyan elképesztően feszült és nyomasztó stílusban, hogy talán nem lövök nagyon mellé, ha azt mondom, egy egy pszichothriller.