Első projektem, amit itt közzéteszek. Hogy is kezdjem, na, kicsit izgulok, sose írtam még olyan blogot, aminek igazán értelme is volt.
Ez egy mellény, amit kedves páromnak készítettem az I. Országos Gothtalálkozóra. A ruhaanyagokat méteráruboltban vettem, nem mondom meg, melyikben, mert úgyse ott laksz, ahol én. Mivel az egész DIY-t azért kezdtem, mert csóró vagyok és nincs pénzem szép ruhákat venni, ezek sem a legjobb anyagok. Szép lett volna mondjuk fekete selymet választani a külső résznek, ehelyett be kell érnünk egy, egyébként kényelmes pamutvászonnal, 660 ft/méter áron, a mellényhez fél méter kell. A piros a bélés, ha bélést kérsz a boltban, rögtön ilyet adnak, kb. 700 ft/méter, ebből is fél méter kell.
Első lépésként szabásmintát akartam keresni, de itthon nem volt, a neten meg nem találtam ingyenest, de mégis kiokoskodtuk valahogy: félbehajtottam hosszában egy pólót, ami jó a delikvensre, és körberajzoltam, ez lesz a mellény eleje, ahogy az látható alul. Az ujjaknál megpróbáltam követni a póló ujjának varrásvonalát. Aztán kiterítettem, és így is körberajzoltam, ez a mellény háta.
Arról nincs kép, de a bélésnél ugyanezeket a formákat kell felrajzolni, majd mindegyik formát kivágni.
Talán nem tartjátok túlzott óvatoskodásnak, ha most figyelmeztetek mindenkit, hogy eszetekbe ne jusson papírvágó ollóval nyiszatolni az anyagot, főleg a bélést ne! Higgyétek el, az a régi műanyag nyelű vacak, ami az utolsó általános iskolai technikaóra óta porosodik a fiókban, inkább szaggatni fogja, mint vágni; nem csak hogy a pontosság elképzelhetetlen egy olyan szerkezettel, de még a szálakat is kihúzza az anyagból.
Az összeállításról nem csináltam annyi képet, mint kellett volna, de igyekszem minél érthetőbben leírni.
1, A két első részt a szélénél összevarrjuk a bélésével, színnel befelé (azaz pl selyemnél a fényes fele van belül - az én olcsóbb anyagomnak nem volt külön színe). Azt a részét, ahol majd a háthoz kapcsolódik, nyitva hagyjuk, és ha kész a körbevarrás, itt kifordítjuk.
Ebbe a lépésbe tartozik az ujjak és a nyakkivágás összevarrása. Pontosabban nem is az összevarrás, mert abban semmi trükk nincs, hanem az, hogy a kifordítás után az ujjak és a nyak gyakran felpúposodik, mert több anyag kerül belülre, mint amennyinek helye van. Ezért szoktam cikkcakkosra vágni az anyag szélét a varrás mellett, ahogy a képen látszik, így nem fufisodik fel.
2, Összevarrjuk a hátrészt a bélésével, mindkettő színével befelé, de csak a nyaknál és az ujjaknál, azaz a vállpántok, az oldalak és az alja szabadon marad.
3, Az első részeket kifordítva bedugjuk a hátsó részbe (ez így nagyon furán hangzik XD)
Tehát a mellény két elejét megcsináltuk, kifordítottuk, így a színe van kifelé, az oldaluk, amelyik a háthoz csatlakozik majd, nyitott. Fogjuk ezt az első részt, és bedugjuk a hátsó részbe, ami MÉG NINCS KIFORDÍTVA. Ügyelünk, hogy az első rész fekete anyaga a hátsó rész fekete anyagához, az első piros pedig a hátsó piroshoz simuljon. Ha sikerült, eligazgatjuk az első részt úgy, hogy az oldalsó nyitott része a hátsó rész oldalsó nyitott részébe essen, valamint hogy az első rész válla a hátsó rész nyitott vállába essen.
Ha ez sikerült, a mellény úgy fog állni, mintha a saját bélésébe lenne hajtogatva.
4, Levarrjuk a hátsó rész oldalát és a vállát, közöttük ugye az első részek illeszkedő darabjaival. Az alját hagyjuk nyitva egy akkora szakaszon, amin átférne a mellény.
5, A nyitott alján át kifordítjuk a mellényt.
6, Bevarrjuk a nyitva maradt részt, és ezt kapjuk:
Nos, erre a ki-befordítgatásra és belebújtatásra azért volt szükség, hogy a paneleket összetartó varrások a lehető leghosszabb szakaszon a bélésen belülre essenek, vagyis ne látszódjanak. Most az egyetlen hely, ahol látszik a varrás, az egy kis rész az alján.
Ha azonban téged nem zavar, hogy belül látszódhat, esetleg nyomhat a varrás, akkor nem muszáj ilyen bonyolultan varrni, elég értelemszerűen egymáshoz varrni a részeket (persze itt is szerencsésebb, ha a varrás belül van). Ebben az esetben viszont pelenkaöltéssel, vagy szegélyt is varrni képes varrógéppel szegd be a varrások mentén, mert ellenkező esetben a mosógép szétszedi a varrást.
Következő lépés a csatok illetve a díszítések fölvarrása volt, amit itt mutatok, az csak egy verzió. Elképzelhető gomb, vagy mente (mint a huszárruhákon és a fiúbandák kabátjain), vagy bármilyen kapocs.
Ennél a csatnál célszerű szalagot használni tartónak, nem a megmaradt anyagdarabokat. Bár azt is lehet (ez is úgy készült), de macerás. A legszebben akkor néz ki, ha selyem vagy műselyem a ruha anyaga, a csatok pedig selyemszalagon lógnak.
Amit itt alul láttok, annak nem tudom, mi a neve, de modolja, "derekasítja" a mellényt. Ugyanolyan csatot használtam, mint az elején, és úgy varrtam a mellény hátára, hogy összekapcsolva megfeszíti az anyagot, így az rásimul a viselőre.
Végül is miért kéne egy férfitest alakjának hengerre, vagy hordóra hasonlítania? Sokkal elegánsabb, ha látszik a derék, kontrasztot ad a vállakkal, így azok szélesebbnek látszanak, és az egész olyan...
...angol hidegvér. 'Nuff said.
És íme a büszke tulajdonos:
by A
