2014. július 31., csütörtök

Az idõ meg a vasfog

Nehéz dolog beismerni, haa veszítettünk, de talán még nehezebb segítséget kérni, ha baj van. Ez sok élethelyzetben megfontolandó, de nekem most egy lábbeli kapcsán sikerült rájönni újra. Hûséges Martens bakancsom, ami lassan túl van az elsõ X-en, sajnos gyengélkedik - a cipzárja vacakol, hol letörnek a fogai, hol kiszakad a szövet a bõr alapból, hol csak szorul. Próbáltam rendbehozni, megvarrni és visszaragasztani a darabokat, de hiába, ma be kellett adnom szegényt a javítóba. Így jobb lesz mindenkinek. És ha minden jól megy, akkor a Veszprémi gothtalálkozón már újra viselhetem. És a tanulság: még egy tapasztalt kreatívosnak is tudnia kell, mit ne csináljon maga.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése