A vérgróf - avagy Nyugat+vámpírok

Emlékszem, amikor néhány éve hatalmas felháborodást váltott ki, hogy egy képregény megkísérelte elegyíteni a századforduló pezsgő irodalmi életét a manapság divatos zombi témával - de az nem ugrik be, miért nem kísérte legalább ugyanekkora hype Benedek Szabolcs regényét, A vérgrófot, ami 1910 Budapestjén játszódik, és első ránézésre vámpírregénynek tűnik.

"A szörny volt a legjobb barátom."

A címbeli idézet Boris Karlofftól származik, akinek az emlékezetes 1931-es alakítása generációkra meghatározta a Frankenstein történetéről bennünk élő képet. Ez a film rengeteg ponton eltér a könyvtől, és megszámlálhatatlan (egyre romló minőségű) folytatást kapott, ennek ellenére olyan mélyen beleivódott a popkultúrába, hogy ez, az átdolgozott történet az, amit mindenki Frankensteinként ismer, az eredeti regény szinte teljesen elhomályosodott mellette. Ezért szerettem volna mindenképpen elolvasni (ahogy a másik hasonló sorsú klasszikust, a Drakulát is) és mivel Mary Shelley 1816-ban, tizenkilenc évesen írta, ezért talán megfelelhet a 2016-os Könyves Kihívás első pontjának, ahol egy 25 év alatti nő regényét kell olvasnunk. Legalábbis a mű keletkezésének idején 25 alatt volt...

Most belegondoltam, baszki, Mrs. Shelley két évvel fiatalabb volt, mint most én, amikor megírta a horrorirodalom egyik legfontosabb művét, amivel gyakorlatilag megteremtette a gótikus regény irodalmi műfaját, megalapozva ezzel egy azóta is tartó esztétikai irányzatot.

És én hol voltam huszonegy évesen?!...

Ja, tényleg! Blogot indítottam...

Kitüntetik Stephen Kinget

Három dolog is történt Amerika kedvenc horroríróra háza táján, kezdjük is a legfontosabbal:

Boldog születésnapot Mr. King!