Dorothy Blog Award

(Miért kell ezeket az izékat díjnak hívni? Nekem a kihívás tökéletesen megteszi.)

A díjat Die Verfluchten blog írója, Dorothy Chanté alapította. A díj lényege, hogy jobban megismerjük ne csak egymást, hanem egymás blogját is, ezáltal kapcsolatokra és akár újabb olvasókra tegyünk szert.

(Ami már csak azért is ironikus, mert az összes blogja felfüggesztett, privát vagy törölt, így esélyünk sincs megismerni egy példátlanul kreatív lelket, aki egy az egyben lemásolta a Liebster Blog Awardot, és a saját nevén nevezte el. Hála az internetnek, ami nem felejt, azért ki lehet deríteni, hogy egy viszonylag fiatal, magyar anyanyelvű szerzőről van szó, aki beszél lengyelül, legalább egy kicsit németül, otaku; aki a már fent említett blogban publikálta egy regényét, amihez könyvborítódizájnt (pedig nyomtatásban nem jelent meg) és még videós ajánlót is készített Youtube-ra (lehet, hogy az én hibám, amiért nem mozgok elég otthonosan a történetesblogok világában, de ennek sem látom értelmét.). Kismillió - Szirmai urat pofátlanul és sikertelenül utánozni vágyó - "kritikai blog" írt a művéről, hogy milyen jó a fejléc (tök releváns), milyen kevés a helyesírási hiba (író vagy lányom, ez nem érdem, ez alap), milyen gyakran van új rész, milyen egyedi (bár arra sosem térnek ki, miért). Csak mondjuk azt felejtik el mindenhol megemlíteni, hogy miről szól pontosan a történet, a találati lista ötödik oldalán (!) írta egy bloggerina, hogy Attack on Titan fanfictionről van szó! Ismétlem, FANFICTION.

Ezzel nem csak az a gond, hogy szerény személyem az önkielégítéssel rokonítja és mélységesen undorítónak találja a fanfictionöket, de mégis mi az isten ennyire egyedi és ünneplendő abban, hogy valaki egy mások által fáradtságos munkával megalkotott világba hány bele néhány szereplőt?)

Befejezted?

(Nem! Eddig a beautyblogokat találtam legundorítóbban a blogszférában, mostantól viszont az ilyen fantáziátlan """díjak""" kiötlői viszik a prímet, akik ilyen primitív módszerekkel generálnak nézettséget a fanfictionjeiknek!)

De működik, nem? Több, mint két órát töltöttünk ennek a hölgynek a már múlt időbe tett blogjai után kutakodva, és több mint kétezer karaktert pocsékoltál a szapulására. Nem kevés kattintást generáltál a Youtube csatornáján, és ezzel a poszttal is szaporítod a nevére megjelenő találatok számát Google-ben. És ez neki (és a kritikai blogoknak is!) reklám, hírnév, dicsőség. Bárhogy nézed, és bármilyen ködös filozófia szerint ítélsz el valakit, aki csak reklámozza magát, jól csinálja. Ő nyert, akkor is, ha neked ez nem szipmatikus. Marketing, első félév.

Na, menj vissza a híd alá.

Szabályok

1.  Köszönd meg a díjat, és tedd ki, hogy kitől kaptad
2.  Olvasd el annak a blogját, akitől a díjat kaptad
3.  Írj 12 dolgot annak a blogjáról, akitől a díjat kaptad (térj ki a szereplőkre, a szokásaikra stb… nem írhatod azt, amit ő írt a sajátjáról)
4.  Írj 12 dolgot a saját blogodról
5.  Válaszolj a 12 kérdésre
6.  Tegyél fel 12 kérdést a saját blogoddal kapcsolatban
7.  Kommentelj annak a blogján legalább 1 fejezethez (vagy akármihez), akitől kaptad, ugyanis mindenkinek jól esik a visszajelzés, ez lehet kritika, véleményezés, vagy az esetleges tetszésed kifejezése. A lényeg, hogy építő legyen!
8.  Cseréljetek linkeket is! Rakd ki azt, akitől kaptad, és írj neki, hogy ő is rakjon ki téged
9.  Küld tovább legalább 12 embernek a díjat

(Várj, te most komolyan megcsinálod a kihívást? Hát nem figyeltél, amikor elmondtam, hogy...)

Álszent vagyok, ez van.

(De hát ez a kihívás nem az ilyen típusú blogoknak szól. A mi közösségünknek nem kellenek """díjak""" hogy olvassák egymást, építő kritikát mondjanak egymásnak, vagy linket cseréljenek. Itt van jobb oldalon Intertextus menü alatt majdnem az összes olvasott blogom linkje, és másoknál is ott vannak a Könyvjelzők, Hasznos linkek, vagy mittudom én mi alatt. A dark blogok nem tudnának egymás nélkül létezni, eleve sokkal szorosabb intertextuális hálót alkotnak, mint bármelyik másik blogközösség!)

Vissza a híd alá, amíg szépen mondom!

1, A kihívást Blithe-tól kaptam, íme hálám jeléül egy koponya alakú halott virág.

2, ("Olvasd el a blogját" hm... Erről beszéltem. A mi világunkban egy blog több éves kutatói és alkotói tevékenység eredménye, DIY-projektek dokumentációi, személyes bejegyzések, ismertetők, beszámolók eseményekről vagy éppen az események szervezéséről, átgondolt, hosszan kifejtett vélemények a szubkultúrán belüli vagy az azt érő jelenségekről, adott esetben tudományos kutatások. Nem lehet csak úgy "elolvasni a blogját". Duh...)

Mindenesetre folyamatban.

3, 12 dolog/észrevétel a Blitheproject oldalról

1. Ezt a blogot nem kell bemutatnom senkinek, legalábbis a rendszeresebb olvasóim közül. Túlzás nélkül mondhatom, hogy a dark blogszcéna egyik leghíresebb darabjáról van szó.
2. De ha mégis idetéved valaki, aki nem ismerné (tudjuk le a kötelező köröket:), Blithe saját készítésű ékszereket árul, néha a készítés módját is megosztja, ezen kívül személyes bejegyzéseket, kihívásokat, és egyéb apróságokat tesz közzé. 
3. A Blitheproject-en kívül, azt hiszem, még nem is láttam olyan oldalt, ami blog és webshop lenne egyszerre, pedig zseniális ötlet.
4. Két éve olvaslak, DeviantArton is követlek egy ideje, meg Facebookon és Instagramon, de a Tumblrezésre te sem tudtál rávenni.
5. Két éve olvaslak, de sosem próbálkoztam egyik projekted lemásolásával sem, sőt, tudatosan kerülöm, hogy hasonlót alkossak. 
6. Ha úgy alakult volna a blogod, ahogy eredetileg tervezted, és főleg tutorialekkel foglalkoznál, most konkurenciák lennénk. És valószínűleg jobb lennél nálam, és emiatt szörnyen féltékeny lennék.
7. FIGYELEM ACHTUNG ATTENTION Ez a bloggerina viszi a mgclub.hu-t, ami csodálatos teljesítmény, le a kalappal!
8. Az mgclub.hu-n és a Blitheproject-en is legördülő menüi vannak. Olyan legördülő menüi, amiknek a beüzemelésével és testre szabásával nálam egy hónapja küszködik egy rendszerinformatikus, egy rendszergazda és egy grafikus rabszolga. Leborulok szakértelmed előtt. Mindkét oldal WordPress alatt működik, míg a Blitheproject elődje, a my-p-project.blogspot.hu (értelemszerűen) Blogspotos volt. Mindegyik blogmotorral elég szépen bánsz, de a WP-s oldalak szerintem jobban sikerültek; a bloggeres struktúrája egyszerű, a háttér miatt mégis túlzsúfoltnak hatott -  a Blitheprojekt tisztább, egyszerűbb, elegánsabb, annak ellenére, hogy a rendszere komplexebb.
9. Mielőtt rátaláltam a blogra, nem tudtam, mit jelent az, hogy "blithe".
10. Most jöttem rá, hogy te is nézed a Man vs. Pin-t!
11. Blithe húzott engem a Dark Blogközösség karácsonyi játékában, és egy gyönyörű táskát kaptam tőle, ami a macskámat ábrázolja. 
12. Blithe nagyon sok kihívást csinál (ebben hasonlítunk :D), ami szerintem nagyon jó módszer arra, hogy folyamatosan friss témával lássa el a blogot, mindig legyen mit olvasni és megvitatni. 

4, 12 dolog az én blogomról

1. Eredetileg valami homályos anarchista-vadkapitalista népnevelő szándék (igen, tudom, hogy ez mekkora politikai paradoxon) vitt a blogolás felé, miszerint nem dobok ki több tízezer forintot olyasmire, amit én is meg tudok varrni, és ha mások vannak olyan bénák, hogy kiadnak ennyi pénzt, akkor inkább nekem adják, vagy más kézműveseknek. De leginkább megtanítani szeretnék mindenkit, hogy lássa el magát, és ne szorítsa a fast fashion szűk egyenkeretei közé a fantáziáját. Szerencsére egyelőre nem tervezek kereskedelmi színtérre lépni, a magántanárkodásom is csak a matekra korlátozódik, és ez a kamaszosan ködös ideológia sem jön át a sorok között, így nem riasztottam el az összes olvasómat, és a világ is megmenekült tőlem.
2. A méltánytalanul elhanyagolt, de el nem feledett Helyek és Legendák rovat patriotizmusból született, és tényleg úgy gondolom, hogy lehet szeretni ezt a nyomorult kis országot. Vagy legalábbis roppant logikátlan dolog az unalmassága miatt szidni, miközben minden második falu rendelkezik egy szellemjárta várrommal, világháborús kísértetekkel, boszorkányhistóriákkal, vagy erdei lidércek lakta barlanggal.
3. A bejegyzéseket általában munkában írom, amikor két feladat között van egy hosszabb szünetem.
4. Igyekszem viszonylag aktívan alkalmazni a marketing és tárgyalástechnika kurzuson tanultakat, és a Rábeszélőgép című könyv tanácsait, ami gyakorlatilag a bibliám. Vagyis próbálok egységes színvilágot és jellegzetes motívumokat tartani, és a motívumok közé a nyelvhasználat és a fogalmazási stílus is beletartozik. Emiatt ha egyszer lecserélem a fejlécet, akkor csakis olyanra, ami színvilágban és hangulatában hasonló, és ugyanúgy Morticiát és Izét ábrázolja, remélhetőleg hasonló pózban.
5. Előző pont folytatása, komolyan gondolkodom, hogy megváltoztassam a színsémát. Mert a fekete természetesen a szubkultúra védjegye, és kellemes, belsőséges, biztonságos érzést sugároz, több tanulmány szerint a világos hátterű blogokra jobban emlékszik az olvasó. Micsoda dilemma...
6. Előző előtti pont folytatása: nincs logóm. Pedig nagyon kéne, de ez a véres tű az indexképben több szempontból is rossz. Nem illeszkedik a színsémába, nem elég átgondolt, és túl szögletes.
7. Nem szoktam megtervezni, miről írok. A tutorialeket persze végiggondolom, hiszen fontos, hogy lépésről lépésre, követhetően írjam itt le, de nem szoktam jegyzeteket készíteni. A személyes bejegyzések pedig teljesen szabadon, szabálytalanul, néha elég összefüggéstelenül jönnek.
8. Nem ez az egyetlen blogom. Van még a Gonosz lány naplója, ahova az olyan személyes bejegyzéseket száműztem, amik túl provokatívak, túl nyíltan politizálnak vagy túl kemények, egyszóval gonoszak, illetve a template-eket és a HTML/CSS kódolásos dolgokat is ezen szoktam kipróbálni; van a deviantArt beépített blogja, ahol a történeteimről szoktam vázlatokat vagy részleteket közzétenni; és van a Viola Versus nevű, már befejezett blogregény, ami nem egy 'regény, ami folytatásokban jelenik meg egy blogon', hanem egy naplóregény, amit mintha a főszereplő írna. A szülővárosomban játszódik, akkor kezdtem írni, amikor "diagnosztizáltak" androgén allopéciával (hormonzavar, ami fejtetői hajhullást és gizda kisfiús alkatot okoz), és eredetileg betegségblog akart lenni. Aztán pár hónappal és jópár eredménytelen (és elég kellemetlen) kezeléssel később kiderült, hogy semmi bajom, csak egyszerűen alkatilag gizda vagyok, és rosszul reagálok a stresszre, és talán nem kéne mindent elhinni a kuruzslóknak, akik csak itt, csak most, csak nekem tudnak adni allopécia elleni csodaszert CSAK 19 990 FORINTÉRT!!! Ezután épp csak egy kicsit alakítottam át az addig megjelent bejegyzéseket, hogy egy low fantasy regény legyen belőle, ahol a végén finoman sugallva van, hogy mivel csak azt látjuk, amit a főszereplő leír, ő pedig tévedhet, vagy hazudhat is, nem biztos, hogy minden úgy történt, ahogy le van írva. Sőt, az is kétséges, hogy fantasy-t olvasunk-e egyáltalán, vagy csak egy beteg elme képzelgéseit. És szerintem elég fasza. És nem fanfiction. (Bár Kéri Viola neve és története akár Carrie White pofátlan koppintása is lehetne, de mi van akkor, ha csak Viola meséli úgy az életét, hogy a kedvenc könyvéhez hasonlítson, hm?! Sooooo meta.)
9. A blogon nagy hangsúlyt kapó varrást a dédimamámtól tanultam; minden nyarat nála töltöttem óvodás koromtól fogva, és mivel sose voltam az az udvaron rohangászós, játszótéren barátkozós lény, megtanított szabni, varrni, horgolni, kötni, hímezni, hogy egyedül se unatkozzak. Mindezt hamarabb, mint ahogy írni-olvasni tudtam volna.
10. Eddig háromszor ismertek fel az utcán (csak úgy, nem goth összejövetelen) a blogom olvasói. Ez elég kínos élmény egyébként, mert nem tudom, hogy hogyan álljak hozzá egy számomra idegen emberhez, aki viszont pontosan tudja, melyik ujjamba állt vele a varrótű múlt héten.
11. Egyszer volt, hol nem volt a blogon két körömfestős poszt is, ezek a legkevésbé látogatottak közé tartoznak. Nem is csodálom, a varrótűktől összekarcolt, ékszerfogótól kérges kezemen egy dolog áll jól: egy olyan kesztyű, ami teljesen eltakarja.
12. A blognak indulása óta van kabalaállata; először Málna von Orchidéenwald volt az, egy barátnőm macskája, most pedig Mister Spock, az én cicám, és remélhetőleg ő is marad még tíz-tizenöt évig. Hacsak nem bont velem szerződést az a kis számító dög.

5, Válaszok Blithe kérdéseire

1. Mióta olvasod a blogom?
   Körülbelül két éve.
2. Milyennek képzelsz a blog alapján?
   Optimistának, lelkesnek és kicsit naivnak. Hihetetlenül türelmes vagy, például amikor szólok, hogy nem fog elkészülni az ExpressioN, sok-sok nappal kitolod a határidőt, és meg sem fordul a fejedben, hogy nem csak ok nélkül hisztizem-e. Ott van a webshopod, amit létrehozni és üzemeltetni szintén nem kis munkát, kitartást és türelmet igényel. Bár az előző MGC-ben nem voltam túl aktív, úgy hallottam, hogy mindig is anyafigura voltál, és nekem is ilyesmi a benyomásom.
   Aztán ott van, amivel abszolút lenyűgözöl: KRIMINOLÓGIA! Wow. Nem szoktál róla írni, csak párszor említetted, hogy ez a szakod, de nagyon felpiszkálta a fantáziámat. Mindig is érdekelt ez az irány, bár csak laikus szinten, tiszteletre méltó tudományág.
3. Mit gondolsz a blog stílusáról?
   Egyedi és szinte hibátlan.
4. Min változtatnál a dizájnban?
   A Legjobbra értékelt és a Legújabb termékeket a jobboldali oldallécbe tenném, a Meta helyére, mert alul nincs eléggé szem előtt. Illetve a fehér betűszín fekete háttérrel kicsit kíméletlen, szerintem az a világos mályva, amit most a linkekhez használsz, jobb lenne; hasonló árnyalatú az oldaldísz és a logód is, jellegzetes színe az arculatodnak. Felülre a fülek közé beszúrnám a blogot is, és a főoldal lehetne a webshop.
   
   Nekem mindig megakad a szemem a honlap bal oldalán annál a vonalnál, ahol a fejléc feketéje találkozik az oldaldísz mintájával. Ha a fejléckép bal oldalának egy részét átlátszóvá teszed mondjuk photoshopban, akkor nem lenne olyan éles a vonal és fokozatosan tűnne el a minta.

   
5. Milyen bejegyzéseket olvasnál még szívesen?
   KRIMINOLÓGIÁT A NÉPNEK!
6. Volt/van kedvenc bejegyzésed?
   A tutorialok, természetesen :)
7. Szoktad figyelni a blog Facebook oldalát?
   Facebookon sokszor lusta vagyok olvasni, és csak képek alapján tájékozódom, ezért amíg meg nem láttam ezt a kérdést, azt hittem, még nincs betetszikelve az oldalad. Aztán rájöttem, hogy pedig de, csak mivel a profilképe ugyan az, mint a személyes profilodé, azt hittem, hogy a személyes profilodról osztod meg.
8. Mit gondolsz a fenti menüsorról?
   Imádom! És irigy vagyok. Mit kérsz érte, hogy megtanítsd, hogyan kell legördülő menüt programozni? A HTML részig általában eljutok, a CSS-nél sül be a dolog.
   És ahogy írtam, hozzáadnám még a blog linkjét is.
9. Mit gondolsz, mennyire felismerhető a logóm (ami a fejlécben is benne van)?
   Nagyon jellegzetes. Téged ábrázol, ugye? :3
10. Tag-ek, Címkék – mennyire segítik a tájékozódást a blogon?
    Amikor rájöttem, hol találom, akkor már segített, de nagyon el van dugva az oldal aljára.
    Azt láttam a Vásárlási feltételekben, hogy termékkatergóriákat akartál, szerintem a webshopon is könnyebb lenne a tájékozódás, ha azt megcsinálnád.
11. Szerinted túl sok kihívást csinálok/csináltam? 
    Nem, szerintem csinálj még, szeretem a személyes bejegyzéseidet olvasni.
12. Mit tanácsolsz a jövőre nézve a bloggal kapcsolatban?
    Mindenekelőtt, ne hagyd abba! Indítsd be a webshopot, szerintem lenne kereslet az ilyen stílusú ékszerekre, főleg ebben az árkategóriában, amiben kínálod őket.
    Tudom, hogy nem vág a blog témájába, de írhatnál a kriminológiáról néha. 

6, 12 kérdés a blogomról

1. Mióta olvasod a blogot?
2. Van kedvenc bejegyzéstípusod vagy rovatod?
3. Mi az az egy szó, amivel leírnád a blogom?
4. Hogy tetszik a Helyek és legendák rovat? Ráférne egy új cikk, ugye? :D
5. Mit szólnál, ha kicsit világosabb lenne a színvilág?
6. Szeretnél legördülő menüt? (5/b, Megtanítod, hogyan írjak legördülő menüt?)
7. Készítettél már valamit a tutorialeim alapján? Ha igen, megmutatod?
8. Mit gondolsz, hogyan, milyen tartalommal tudnék férfi olvasókat szerezni? Most ugyanis a Facebook-oldal lájkolóinak 75%-a, a blog tizenöt feliratkozójából tizenöt nő.
9. Meghallgattad valamelyik zeneválogatásomat?
10. Jobb lenne, ha lennének random dark képek, cikkek, Youtube-linkek a Facebook-oldalon, vagy jó úgy, ahogy most van, hogy szinte a blog bejegyzéseit posztolom?
11. Mit gondolsz a dőlt betűvel megjelenő gúnyos troll-énről? Van benne valami humorfaktor, vagy csak simán idegesítő? (Ha azt mondod, hogy idegesítő, akkor sem hagyom abba FTW)
12. Milyen embernek tartasz?

7, Kommentelj Blithe blogjához!

(Ez megint egy olyan dolog, amire nem kell külön megkérni...)

8, Cseréljetek linket!

(Hadd ne mondjam megint.)

9, Add tovább a kihívást 12 embernek!

Majd Facebookon ;)