Karácsonyi ajándék Blithe-tól

Még soha nem beszéltem erről a blogon, nem is terveztem, mégis azon szerencsések közé sorolhatod magad, kedves Olvasó, aki megtudhatja egyik legnagyobb titkomat:

...

...

...

Gyűjtöm a bélyegeket.

Én tipikusan az az ember vagyok, akit idegesít, ha mások a nagy útkeresés és önmegvalósítás során elfelejtenek élni, ha a "mindenben lásd meg a szépet" elv következményeként mindenben csak az apró szépséget látják, a hátrányokat nem tudják mérlegelni - miközben néha én magam is ebbe a hibába esem. Például két teljes évig monoton aktakukac munkát végeztem az előző munkahelyemen, kevés pénzért, esélyem sem volt használni a képességeimet, vagy ha igen, nevetséges konstrukcióban - maradtam már ott munka után önszorgalomból hivatalos leveleket fordítani fagyiért vagy bélyegért. De eszemben sem volt váltani, mivel a bejövő levelek nálam landoltak először, így az összes bélyeg az enyém lehetett.

Természetesen nem profi szinten űztem ez a régimódi hobbit, nem költöttem vagyonokat az eBay-en bélyegritkaságokra; inkább megpróbáltam begyűjteni a közforgalmú (nem ritka, hanem tömegesen gyártott) bélyegsorozatok összes darabját (ez az Antik Székek sorozat esetében kb negyvenféle, különböző címletű bélyeget jelent), és az alkalmi, valamelyik emléknap, évforduló vagy esemény okán, limitált ideig forgalmazott emlékbélyegeket (ha a gyerekeim élelmesek lesznek, ezeket jópénzért eladhatják majd a jövő eBay-én, hiszen azóta már nem kapni őket, és nincs utángyártás). Szó sincs arról, hogy a gyűjteményem olyan jelentős értéket képviselne, mint egy igazi nagy bélyeggyűjtemény, de (igen, dicsekvésből) a névértéke több tízezer forint, az eszmei értéke pedig napról napra nő.

(Igen, megszállott vagyok. Életeket adnék néhány bélyegért. Nem a sajátomat, de valakiét biztosan.)

Ezért már akkor megdobbant a szívem, amikor a postás még csak a papírmunkát végezte, bár tudom, hogy hivatalosan nem az ajándék része...

BÉLYEGBLOKK!!!

A Dark Blogközösség karácsonyi játékában Blithe húzott engem, és szerintem nem volt nehéz dolga (javíts ki nyugodtan, ha mégis), hiszen hasonló az érdeklődési körünk, mindketten barkácsolunk, alkotunk, nyüzsgünk, szervezünk, és elméletileg a főnököm, mivel ő alapította és igazgatja a Magyar Gothic Clubot, aminek a magazinját szerkesztem.

Szóval az ajándéknak hivatalosan is a része volt egy tábla különleges csoki, amilyet nem hogy nem ettem, de még csak nem is láttam eddig, és egy nagyon kedves és személyes levél. Nem tudom, más is így van-e vele, de imádok kézzel írott leveleket olvasni, elbűvöl a személyessége, a betűk kalligrafikus kidolgozása. Nem arról van szó, hogy ne tetszene a digitális kor, sőt, azzal, hogy a kommunikáció jelentős része az internetre költözött, a papírlevelek és a személyes beszélgetések értéke csak megnőtt a szememben.
Kaptam továbbá kézzel készült karácsonyfadíszeket, amiket rögtön csatasorba is állítottam a szobanövényünkön (Mr. Spock legnagyobb örömére).

A csomag lényegi része egy vászontáska volt, amire Blithe sajátkezűleg festette fel a macskámat, Mr Spockot, denevérszárnyakkal, és a macska szónak megfelelő japán kanjit.

Ezúton is köszönöm, és Boldog Karácsonyt és hosszú és tartalmas új évet mindenkinek :)