18. nap - Legrosszabb dolog, ami a hajaddal történt.
Na, ez a poszt most vagy a leghosszabb lesz, vagy a legrövidebb, ugyanis eléggé gyors ütemben kopaszodom, amiről vagy sokat fogok beszélni, vagy semmit, mert ez elég fájó dolog.
Egészen pontosan ritkul a hajam fejtetőn, ami vagy hormonális eredetű, vagy a stressz miatt van, vagy valami gyulladásból ered. Akkor kezdődött, amikor kitörtem két fogam meg eltörtem az orrom egy korcsolyázás alkalmával, és altatásban műtöttek, a fogaimat meg úgy sikerült megcsinálni, hogy begyulladtak - mindez egybeesik azzal az időszakkal, amikor váltak a szüleim. Mire testileg rendbe hoztak, elmentem egyetemre, ami képzelhetitek, mennyire nyugodt hely.
Nem azt akarom mondani, hogy átlagon felül balszerencsés lennék, hanem azt, hogy az átlagos mennyiségű stressztől is kikészülök.
Amikor már nagyon eldurvult a dolog, és már az orvosok sem tudtak mit mondani, anyám gyógyvarázslókhoz kezdett hordani. Sámándombokra, természetgyógyászokhoz, akupunktúra, lúgosító étrend (amitől húsz kilót fogytam, és még jobban megritkult a hajam), mágneságyat vett, meg áramkisimító készüléket, oxigénezett vízzel itatott, meg homoktöviskivonattal - és semmi.
Az egyetlen dolog, ami segít, az az, amikor lemegyünk a tengerpartra egy hétre. Ilyenkor többnyire friss halat eszünk, friss zöldséggel, és egész nap szívjuk a sós levegőt, távol az egyetemtől, a fővárostól, a családomtól, és a többi hülyétől.
(Itt jegyezném meg, hogy van egy másik blogom, egy befejezett félfikciós blogregény, ami erről a helyzetről/betegségről szól: http://violaversus.blogspot.hu/)
by:A
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése